Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál

54

re méltó dolog, hogy már minden savító megemésztés előtt jelenti magát a’ halál; ezt vagy a* kilehelés által egybegyiíit szénsavított szesz kártékonyán ható erejének kell tulajdonítani , vagy hogy talán a’ kevesebb mennyiségű savító lehelés’ fentartásra többé nem elegendő.

8. §.

Gyúlószesz (<Bafferfloff3aő).

Ez Spallanzani állítása szerént Modena táján a’ földből magától szál-fel. — Bergmann is tesz egy kútról említést, mellynek ásatásakor a’ földgyomrából kitörő láng nehány munkásokat ölt-mcg a). Hasonló tünemény tapasztaltatok Jeruzsálemben a’ Salamon’ templomának isméti felépítésekor ; de a’ poshadó állati ’s növényi anyagokból is néha nagyobb mennyiségben fejük ezen szesz ki. — A’ láng maga nem egyéb gyúlószesznél, melly a’ gőz- környéki levegővel kevertetve lángot vet, és az állatokra nézve még a szénsavított szesznél is veszedelmesebb, a’ négylábú állatok alig maradnak benne négy perczig életben, a’ madarak még addig sem; de a’ mocsáros helyeken ezen léghez hozzászokott békák többnyire fris cgésségben nyolcz napokig is eltűrik azt.

9. §.

Fojtóléges savítat (©íicf'ftoff- 0 jtr i í> u í a a $)♦

Gay-Lussac szerént áll ez két rész fojtólégből, és egy rész savítóból; vegyrészci tehát a’ gőzkörnyéki levegőével egyenlők, csakhogy savítója több, és tetszhalált az által okoz; mia) 5í6()anbíttng bér ^oíídnbtfd)eit ©efcíífcfjaft jit Harlem

XV £f)eií.