Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Első Rész. A' tetszhalálról átaljában - Bévezetés
11 mivel pedig ez sem elválasztásra, sem táplálásra nem alkalmas, ezen czélokra nem is fordittatik; a’ nagyobb mennyiségen tehát nem csudálkoz- hatni. — Állítottam továbbá: hogy a* tüdőknek szövetükben találhatni legnagyobb mértékű véreres vért; ez onnét jó', mivel a’ hörgü- terek által a’ tüdőkbe öntetett tompító erejű véreres vér, és azoknak munkásságukra elkerülhetetlenül megkívántaid; de az elfojtott lehetős’ következéséből fogyatkozó savitó miatt, a’ vérkerengés legelőször is a’ tüdőkben szenved gátot. — Mondám utoljára: hogy nagyob- bára a’ véreres rendszerben gyűl egybe a’ vér; — ez ismét könnyen magyarázható: balszívi öszvehúzódások által a’ vér minden ütereken keresztül a’ véreres rendszerbe kénytetik, melly- nek végpontját a’ tüdők teszik; ezek pedig most említett okoknál fogva megszűnvén munkálód- ni, nem vitetik a’ vér többé általok a’ tüdő* vérereibe; következésképen a’ szív’ balrészébe sem. — Szinte olly könnyű felvilágosítani azon különösségeket, mellyeket a’ tetszhalálos tünetek, és holttest a’ lehelés’ hirteleni, vagy csak lassankénti elfőj tódása’ esetében mutatnak; előbbi esetben azonnal véreres vér vitetik az életművekbe, miért is ezek mindjárt halál’ áldozativá lesznek; csak hamar elenyészik minden érzékenység, és eszmélet; elveszti a’ szív ösz- vehűzó erejét; azért is gyorsabb, de egyszersmind kevesebbé kínos a’ következő halál; nem oly szederjes a’ külbőr, ’s az életművek nem oly igen vérrel telvék, mivel a’ haláltól lepetett szív hamar elveszti erejét, és így kevesebb mennyiségű véreres vért idézhet a’ test’ külön részeire. — Ellenben ha a’ lehelő tehetség, ámbár tökélletlenűl, de egy ideig mégis fenma- rad, mindég készül csekély mennyiségű üteres *
