Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Vérmesség

168

teliben csak palástolólag lehet munkálódnunk : mégis a’ tetemesebb véreresztésekkel, ’s keményebben izgató szerekkel nem ritkán történnek viszszaélések; az erősebb élesztő szerek könnyen veszélyt szülhetnek, főkép’ a szívnyavalyáknál, hol az ájulást, természeti erő által intézett segítő szer gyanánt lehet tekinteni : hogy ezen idő, mintegy kipihenés alatt a’ munkásságukban megerőltetett életművek valamennyire kíméltessenek, ’s az élet’ lehetséges folytatására alkalmassá tétessenek. Sokkal többet ’s jobbat reménylhetni az ismételt , de csak csekélyebb vérkiürítésektől hüvesítő szerektől, lobbellenes életrendtől, legnagyobb testi ’s lelki nyugodalomtól, a’ külső elvezető gyógymódtól, ’s néha a’ feloldozó orvosiszerektől is. — Ezen tekintetben éljen at orvos leginkább Frank János Péter a) ’s Richter b) tanácsával.

40. §.

V ér messég.

Ezen szakaszhoz tartoznak azon ájulások is, mellyeknek erős alkatú, ifjú személyek vettetnek alájok, főkép’ szokványos (habitualis) vérfolyásoknak, mint: hószámnak, vagy aranyérnek felakadása után, ha talán egyszersmind hevítő, szeszes italok adtak erre alkalmat. A’ közönségesen használtatni szokott izgató szerek itten nincsenek helyökön, ’s könnyen életoltó gutaütéseket húznak magok után. Adassák ily betegeknek a’ környúlálláshoz alkala) De curandis hominum morbis. Epitome praelectionibus academicis dicata.

b) ©pccícííe X()crapie.