Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Szűlés, 's különféle kiürítések

169

maztatott átaljános, ’s helybeli véreresztés után salétrom, ’s bőven hideg víz, nem különben vízzel feleresztett eczetböl allövet; ezenkívül magasabb fejhelyezett, lnís levegő, hideg vízzel való fecskendezések használtassanak. De ezen állapot sem mindég tiszta gyií- ladós, ’s nem ritkán van görcsökkel, vagy egyéb ideges izgatásokkal párosítva, mi által a’ vér egyes életművek, ’s nevezetesen az agy felé idéztetik; de vannak példák, hol az edényrendszer’ izgékonyságával van dolgunk; azonban ezen esetekben is ártanak az izgató szerek, ’s a’ vérkerengés’ siílyegyenes helyre- állítása végett, véreresztésekhez lesz szükség folyamodnunk; ámbár még ezek által sem liá- ríthatjuk-el mindenkor a’ bajnak tookát; gyakran pedig elvezető" ’s ellenható szerek az edények’ izgékonyságuknál pedig ásványos] savak tesznek kívánt szolgálatot.

41. §.

Szülés ’s különféle kiürítések.

Fó'kép’ az igen sebes szülés nem ritkán ád ájulásra, sót tetszhalálra is alkalmat, ha a’ magzat’ feje igen nagy, sok a’ gyermekvíz, kettős a’ szülés; vagy ha gyengébb alkotásé fiatal szülőknél valami szülést siettető, vagy gátló okoknál fogva a’ fogóknak segitségökkel, vagy csak fordítás által mehet az végbe; ily eseteket közönségesen vérfolyás szokott követni, mi annál veszélyesebb, mennél inkább van a’ gyakoribb terhesség által kitágűlt méh öszvehüzó erejétől megfosztva. — Nem ritkán húznak a’ gyomorból, belekből történendő vizes, ’s nyálkás kiürítések is tetszhalált magok után: akar méreggya- náut ható maró hashajtóknak, akar cholerának,