Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Életművezetbeli elfajúlások

167 ba vett Electricitas’ hatását lehete tapasztalni; végre midőn Squires nehány ütéseket a’ mell­re idézett volna, könnyed szívmozgást vett észre, mire sóhajtás következvén csak hamar a’ lelielés is beállott; innét számítva, mintegy tíz perez után hányt a’ kis beteg, ’s jóllehet még nehány napokig tartó szédelgés, ’s gyen­geség környékezte legyen azt: kevés hetek múlva tökélletes egészségre jutott a). Az életre jövó' betegek körűi a’ talán szük­séges seborvosi gyógymód mellett kül meleg, nyugodalom, és tápláló eledelek tesznek leg­jobb szolgálatot. 39. Életművezetbeli elfajulások. Helybeli életművezetes bántalmak, ha épen tetszhalált nem is, de gyakran ehez ha­sonló ájulásokat hoznak eló; ide tartoznak a’ szívnek ’s nagyobb edényeknek nyavalyáik b); különféle fej beli változások c); mell ’s gyo- morbántalmak, p. o. megrepedt tüdő" geny- tömlók (vomicae), gyomorgörcsök ’s a t. De mivel ezen, ’s ezekhez hasonló beteges állapo­tokat mesterség által sem mindenkor háríthat- ni-el; azért is könnyen átlátható : hogy az ezekre következni szokott tetszhalál, végtére mégis halálba megy által. — Jóllehet ily ese­a) Struve ]. c. (?. 117. b) Camerarii Diss.: Tensio cordis, lípothymíae causa. Tubingae 1686. S e n a k: De corde. Lib. IV. cap. 8. Morgagni: De sede, et causa morbi. Op. XXIV. Art. 12. Ep. XXV. Art. 17. Valentini Diss.: De syncope ex aortae obstructione. c) Morgagni: 1. c. Ep. XXV. Art. 2. 4. 6. 10.14. . 15. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents