Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Villám
150 a’ lélekzés, az érverés pedig vagy egészen megszűnik, vagy legalább kicsiny ’s rendetlen a). Ezen boldogtalanok néha semmit sem változnak- el, és azon helyezetjöket, mellyben előbb voltak egészen megtartják. — Cardamis nyolcz aratókról tesz említést, kik égiháború elől magokat egy tölgyfa alá vonták, ’s kiknek egyike ételéhez nyűit, másika pedig ital végett poharát vitte szájához, ’s feketés bőrüket ki- vévén semmi egyéb változást nem lehete rajtok tapasztalni b). Beaulieu: Champagne’ tartományában két villámtól érintett papról szól, kiket másod napra mintegy álomba merülve minden változás nélkül találtak-meg c). Za- chias tulajdon nagy bátyáról említi: hogy azt a’ villám három napra minden mozoghatóságá- tól ’s érzékenységétől megfosztotta: de nehány hetekig érzékeit sem használhatta, mint végre felbőre egészen lehámlott d). — Betiivenius látott egy hét napig minden érzékenységtől megfosztatott atyát fija mellett feküdni, kiket is érvágás, hashajtó szerek, dörzsölés, és tápláló eledelek által hozott viszsza életre e). — Isméretes a’ hires Fracastori' története, ki villámtól ütött annyának karjai között maradt életben f). — Hasonló esetet ír-le Guillemet azon különbséggel: hogy egy terhes anya lett ily módon halál’ áldozatjává, és magzatja’ mé- hében maradott épen. — Happel egy holt gyermekről emlékezik, kinek annya szorgos feliigyea) bér spatfjoíogte III. £(}. §. 364. 218. brüte 2íufí. b) De variat, rer. Lib. VIII. cap. 14. c) Tractat, de tonitru, et fulmine. d) Quaest. med. legal. Lib. II. pag. 89. e) De abdit, cap. 13. f) Schenck: Observat.Lib. I. pag. 89.