Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Villám

151

lés mellett mégis életre tért a). De egy két óráig holtnak tartatott személynek ’s ezen kívül több tetemesen megsértetett szerencsétleneknek megszabadításuk is fel van jegyezve b).

26. §.

A’ közönségesen megjelenő tüneteknek különösségeik.

A’ villámtól érintetteken látható tünemények nem mindenkor egyenlők, mi főkép’ a’ test’ részétől, melly találtatott, ’s a’villám’ erejétől függ. Kopp így szól: ,,a’ villámtól megöletett személyeken tett szorgos vizsgálatokból kitetszett: hogy a’ villámsúgár csak a’ test’ felületén fut-le, ’s ájulást vagy talán halált is csak az idegeknek megrázattatásuk okoz. A’ villám nem követi az idegeknek folyásukat, mert különben szembetűnőbb változásokat hozna elő, *s mi emberek alig lennénk képesek legczélirányosabb szerek által is a’ villámtól érintetteket életökre viszszaliozni c). Leggyakrabban láthatni a’ testen, de főkép’ a’ mellen ’s karokon kígyó tekervényií veres vonalokat, mellyek néha idomjokra nézve, a’ télen befagyott ablakokon tálaltató figurákhoz hasonlítanak, millyeket Struve egy aszszony’ testén talált d). Szét vannak néha szórva a’ hajak, a’ külbőrön pedig, melly mintha tüzes vassal érintetett volna fenésedő hólyagok mua) Relat. cur. III. p. 42.

b) Síbf)anbímtg auá bér 9?aturgefdf)ícf)te, u.f. ra. auében

©cfyrtftett bér parfémét, mtb anberer íjoíícmbtfcfjeit ©e[eíífcf)aften II. S3. 330.

Roes er: De fulminatis §. 14.

c) Sílígemeíneő Díettungébucf). Graetz. 1807.

d) Sßerfucfy über bte $wtfl ©cíjeíntobfe $u belebem