Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megfagyás

133

utánozásukban van tehát a megfagyott embereket feltámasztó titok egészen elrejtve, ’s ezen próbatételek tanították-meg az embereket arra: mikép’ kellessék a’ megfagyottakat, ha még élettel bírnának, feléleszteni,

10. §.

F elmelegí tés.

Minthogy a’ felélesztésnél alkalmas helyre van szükség; azért is, ha a’ szerencsétlen talán kint a’ szabadban találtatnék-fel, annak odább- vitelénél arra fordíttassék legfőbb gond: hogy ne talántán az üveg töredékenységgel bíró gyengébb testi részek, mint: orr, fülek, ajkak, ujjak, lábujjak, nemzórészek ’s a’ t. valamikép’ megsértessenek; legjobb ókét szánkára vagy koporsóba fektetni, előbb havat, ennek szűkében pedig szénát, vagy szalmát hintvén alájok A’ megfagyottaknál legfőbb élesztőszer a’ fel- melegítés ; mert ha a’ merő részeknek meredt- ségök elháríttatott, és a’ testi nedveknek folyóságuk viszszaállíttatott; nem lévén többé életmű vezetbeli rendetlenség jelen, ha csak legkisebb izgékonysággal bír is a’ szív és edényrendszer, az élettehetség ismét helyre jő; de megkíván- tátik: hogy az átmelegítés mennyire csak le* bet lassan történjék; minő szükséges ezen elő- vigyázat, az egyes megfagyott tagok bizonyítják ; mellyek, ha hirtelen melegednek-fel: meg- gyúladnak, ’s kegyetlen fájdalmak között meg- dagadnak; vereses ’s kékes szint vesznek magokra, ’s igen hamar hideg’ fenébe mennek által. Ezen tünetek onnét erednek : hogy a’ hideg által megszűkűlt, vagy talán egészen is öszvehű- zódott edények a’ felmelegítés alatt elpetyhed- nek’s kitágulnak; így tehát a’ nedvek nagyobb