Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megfagyás

134

mennyiségben, ’s nagyobb erővel hatnak azokba; de ezenkívül a’ hirteleni hévváltoztatás vegytanos befolyással is van az életmüves anyagra; merta’ megfagyott növényi állományok is p. o. gyümölcsök hirteleni felmelegítés által poshadásba mennek által; ha pedig hideg vízben olvasztatnak-fel, még soká lehet azokat épségükben fentartani. Ezen okoknál fogva van a’ megfagyott ember elveszve, ha meleg szobába, vagy tűz mellé vitetik az , melegen takartatik, dörzsöltetik, vagy pároltatik; azért is legjobb azt egy egészen hideg, deléghuzam- tól ment szobába vitetni, hol legelőször is a’ hó-használtatástól lehet valamit várni; mit a’ megfagyottnak testéhez képest melegnek lehet tekinteni, és így lassúdi felolvadása által a’ fagyott testtel csak fokonként fogja közleni tulajdon melegét. A’ hónak nagy hasznát tapasztalások bizonyítják; így az Oroszok, a’ fagyás által okozott ábrázatfoltokat, minden haladék nélkül hóval dörzsölvén azokat, az átaljános fagyástól megmentik. — Catiadában a vad emberek , ha közűlök valamellyik vadászaton megfagy, azt hóba ássák-be, ’s felette sátort ütvén, annak másnapra történendő' feléledését nyugodtan várják-el a). Hasonló eseteket, hol a’ hóba ásatott megfagyott emberek magoktól ébredtek ismét fel, Krünitz nagyobb számmal gyüjtött-öszve, és közöl az olvasó közönséggel b). A’ többek közül csak egyet hozok-eló, melly 1755-ben történt: „Egy utazónak kocsija hátulján ülő inassa a’ kegyetlen hideg miatt elaludván , meredten bukott-le ülőhelyéből; csak

a) Max. Stoll: Díettiutcjéinítteí ín pío£ítcf)cn Unfällen. Setpjtg 1794. ©. 59.

b) Spefonomífcfje @njt)fíopebte XV. £1). ©. 269. 19.