Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megfagyás

127

vesz; mert ha a halál mindég gutaütés’ szüleménye lenne, akkor sokkal ritkábban táplálhatnánk magunkat felélesztési reménnyel; mi gyakran még akkor is elsül, midőn a’ test egy idomtalan jégdarabhoz hasonlít, ’s annak egyes tagjai jég töredékenységgel bírnak; az egészről azonban ismételt szorgos bonczolások hitelesebb világosítást adhatnának.

5. §.

Testi hajlandóság ’s hideg elleni védszerek.

A’ megfagyást hozó hidegnek fokát hévmérő szerént szoktuk meghatározni; sok függ itt azonban annak tartósabb behatásától, szokástól , testalkattól, időkortól, ’s egyéb kör- nyűlményéktől. A’ déli tartománybeli lakos hamarább megfagy, mint az éjszaki, hol az emberek Reaumur hévmérőjének 38-dikfokra emelkedésekor sem fagynak-meg; sőt akkor sem, ha a’ higany (mercurius) kalapácsőlásig megkeményedett; a’ mérsékelt éghajlat alatt pedig csak nem minden évben több megfagyási eseteket hallhatni; gyengébb ’s öregebb személyek könnyebben megfagynak, mint erős ifjak, kiknél az izgékonyság nem oly igen könnyen kimeríthető; épen ezen okból áll az izom, *s edényrendszer’ működését felgerjesztő testimozgás oly igen ellent a’ megfagyásnak, mi alvás* ideje alatt legkönnyebben következik; de keményebb, táplálóbb, ’s izgatóbb eledelek is edzik a’ testet: hogy a’ hideggel hoszszabb ideig állhasson szembe. Egyes tagokat fagygyú, olaj, ser, mint kövérséggel bíró szerek által lehet megfagyás ellen védeni, mit erősebb léghúzam-