Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megfagyás
j mal (Sufniig), vagy széllel egyesített hideg lcg- hamarább képes okozni. 6. §. A* megfagyás’ külön lépcsői. A’ helybeli fagyásnak három fokát külön- böztethetni-meg; a gyengébben fagyott résznek sem nagyobb érzékenysége, sem veressége nincs; sőt a’ többi külbörnél fehérebb ’s ha- laványabb. — Ez a’legalsóbb foka a’megfagvás- nak, mily példányokat St. Pétervárán főkép’ idegen, ’s a’ hideg’ hatását nem isméró utazóknál mindennap láthatni. Ha a’ jószívű Orosz mellette elmenö idegennek ábrázatján hasonló fehéres szürke foltokat vesz észre, azoknak rósz következésöket, ’s gyógymódjokat minden felszólítás nélkül is közli tulajdon nyelvén; ’s ha talán nem értetnék-meg, legközelebb hóval dörzsölni kezdi a’ nevezett foltokat; mi már több idegeneket indított haragra, ’s az ajánlott segedelemért megsértve érzék magokat, minthogy a’ megfagyott tag ezen állapotban se nem meleg, se nem viszket, és fájdalmat sem okoz. Csak igen ritkán történik: hogy ezen hideg tartományoknak lakosi a’ felebb említett egyszerű helybeli szer mellett ezen bajnak szomorúbb következéseit kényteleníttetnének tapasztalni; említ ugyan Frank egy hugyerőltetésben szenvedő" kereskedőt, ki midőn erősebb éjszaki szél’ ellenében hoszszabb ideig kényteleníttet- nék vizelletét bocsájtani, hazamente után megfázott nemzőrészeit kemencze melegének tevé- ki; mire azonnal hideg’ fene lepé-meg azokat a). 128 a) Frank’s ©letnjmifcijepofiiéi).,5. 03. 0. 271.
