Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Megfagyás

\

tének; mert a’ perczrdl perezre lassabban kerengő nedvek edényeikben megaludván, a sejtszövetben, ’s más padmalyokban (receptacula) valóságos jéggé; a’ merő részek pedig kemény, töredékeny, érméczes testekké változnak-el. — A’ hidegnek főbb foka kemény inger gyanánt rángatódzó mozgásokat hoz-elő; mire átaljá- nos borzadás , állkapczareszketés, mellszo- rongatás és minden hidegnek kitétetett részekben égető öszveszorítő érzés következik; az egész külbőr veres, és fájdalmas lesz, meg- gyúlad; a’ végtagokban, de főkép’ az ujjak’ végein egy hangyamozgáshoz hasonló kínos érzés terjed-el, ’s azok végre meg is merednek. — A* hideg’ tovább tartó hatását bőrhalaványság, érzéketlenség, belső szorongattatás, fáradtság, fejelfogódás, kiállhatatlan, mindég nevekedő álomvágy követi; mi már a’ közeliévé veszélyt jelenti: mert ha a’ szerencsétlen ennek ellent- állani nem bír, csak hamar elveszti eszméletét, és végre egészen megdermed; a’ hala- vány ’s viaszhoz hasonló bőr keménnyé és jég- hidegséguvé változik, ekkor nyilván tapasztalhatni: hogy felebbi említés szerént a’ testi nedvek’ edényeikben, ’s a’ sejtszövetben valóságos jéggé; a’ merő részek pedig kemény, töredékeny, életmiíves testhez nem is hasonlító gyurmává változtak által. — Ezen tüneményekből következtethetni: hogy a’ hideg’ hatása által a’ bőr’ felületén találtató edények megszu- külnek, sőt be is dugulnak; mire nézve nagyobb mennyiségű vér idéztetik a’ tüdők, ’s agy felé; innét tehát a’ halál megfúlás, vagy gutaütés által hozattatik-elő; de ebben azonban a’melegnek, mint az egész életműves természet, következésképen az izom- ’s edény-rendszer’ izgékony- sága’ élesztő elvének lehúzása is igen nagy részt

126