Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)

Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Második Fejezet. A női medencéről rendes állapotban

9

4) A bal í‘erde átmérő, vagy a második ferde átmérő, mely a baloldali keresztcsíp- porcizülettől a jobb oldali csípfangümőig terjed, s épen oly hosszú, mint az előbbi.

bj A medence űrben két átmérő méltó a figyelemre, nevezetesen:

1) Az egyenes, ez a 2-dik és 3-dik keresztcsigolya egyesülési helyétől a fanporcizület közepéig megy, és 4 ‘/2 — 5 hüvelyket tesz. / Ci

2) A haránt, mely a két íz vápa fenekének középpontjait köti össze, s 4 hüvelyknyi. fj í.

ej A medencekimenetben szinte két átmérőt veszünk fel:

1) Az egyenes, mely a farcsikcsont csúcsától a fanporcizület alsó széléig terjed, s 3 b2 hüvelyk- nyi; ezen hosszúság azonban változó a farcsik mozgékonysága miatt úgy annyira, hogy a farcsíknak erősebb hátra hajtásánál 4 — 4 % hüvelyket is tesz.

2) A haránt átmérő, mely a két ülgumót köti össze, s 3 % hüvelyknyi.

A föntebb elősorolt átmérőkön kívül még egy átmérőt szükség ismernünk, melynek a szülé- szi gyakorlatban igen nevezetes szerepe van,, s ez az előfok közepétől lejtősen a fanporcizület alsó széléig térj ed,s átlónak (Diagonal) vagy lej tett e g y e - nes átmérőnek (Diagonal Conjugata) neveztethetik; ez rendesen % hüvelykkel hosszabb, mint a medencebemenet egyenes átmérője.

Ha a rendes alkatú medencének átmérőit egymással összehasonlítjuk, kitetszik: hogy az egyenes átmérő a bemenetben legrövidebb, holott ugyanaz az űrben és kimenetben leghosszabb. Ellenben a ha