Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)
Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Második Fejezet. A női medencéről rendes állapotban
10 rántátmérő, mely a bemenetnél leghoszabb, a me- dence-ürben és kimenetnél a legrövidebb. A medence ür mélysége falainak külomböző magassága szerint szinte külomböző. A hátsó fal legmagasabb, s magassága az előfoktól egész a far- csikcsont csúcsáig 4 */2 — 5 hüvelyknyi; — az oldalfalak alacsonyabbak, ezek magassága a csípcsont ívelt vonalának középpontjától az ülcsont gumójáig 3/2 hüvelyket tesz; — a mellső fal legalacsonyabb, s a fanporcizületnél csak 1 ‘/2 hűvelyknyit tesz. A medence hajlásáról, irányvonaláról s hasznáról. Egy rendes alkatú medencénél — a testet egyenes állásban godolva — az előfok 3 % hüvelykkel magasabban áll, mint a fanporcizület felső széle, s innét a medence felső nyilása nem egyenesen felfelé, hanem egyszersmind előre is tekint; — a medence kimenetében a farcsikcsont csúcsa néhány vonallal szinte magasabban helyeztetik, mint a fanporcizület alsó széle, s így a medence alsó nyilása nem egyenest lefelé, hanem egy kissé hátra is hajlik. A medencének ezen a testhez való ferde állása a medence hajlásúnak neveztetik. Ez a test változó helyzetéhez képest szinte változik, például ülő vagy fekvő helyzetben, különösen a has felé felhu zott combokkal a hajlás tetemesen kisebbedik. Irányvonalnak vagy a medence tenge lyének neveztetik azon félholdképüleg görbült vonal, mely akként származik, ha képzeletünkben a medenceb'emenettől a kimenet felé a medenceür közép-
