Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
65 A has vizsgálatát mindannyiszor összekötjük a bel- vizsgálattal; e végből egyik kezünk mutatóujját bevezetjük a hüvelybe, hogy a hüvelyi rész és méhszáj minőségét, megváltozott alakját, irányát, a méh fenekén található változásokkal együtt megismerhessük. Ezután mutatóujjunk hegyét a méhnyak hátsó falára illesztjük s megkíséreljük azt gyöngéd nyomással fölfelé nyomni, mire a méh fenekére alkalmazott másik kezünk tenyere e mozgást azonnal megérzi, bizonyságául annak, hogy a két kéz közötti mozgó daganat maga a terhes méh; — mindemellett a terhesség első hónapjaiban csalódás köny- nyen lehetséges, miért is a többi változásokat mindig szigorú bírálat alá kell venni. A magzat mozgása és kitapintható részei. A magzat mozgását rendesen a terhesség közép idején, tehát a 18 — 20-ik hét körül érzi az anya először, — mi azonban olykor korábban, olykor későbben történik, s a magzatviz mennyiségétől és a magzatnak erősebb vagy gyöngébb kifejlődésétől függ. Minél nagyobb a magzatviz mennyisége, minél gyöngébb a magzat kifejlettsége, annál későbben éreztetik a mozgás, és viszont. A magzat mozgása először gyönge lökésekkel s könnyen elsimuló dörzsölésekkel külöli magát a méh falán; lassankint erősbödik úgy, hogy végre fájdalmat is okozhat. Hogy a magzat jelenlétéről és mozgásáról magunknak kellő bizonyosságot szerezzünk, szükséges a kid- és belvizsgálatot megtenni; e célból mindkét kezünk tenyerét a méhfenékre illesztjük, ujjainkat gyöngén a
