Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
Ö6 méh belseje felé nyomjuk, s itt addig pihentetjük, mig a magzat lökését, vagy a méh falához való dörzsölődé- sét észre nem veszszük (e végbó'l igen jó egyik kezünket meleg vizbe, a másikat hideg vizbe áztatni, mielőtt a vizsgálathoz fognánk, hogy igy a magzatot ingerelvén, mozgásra kény szeri ts ük). Ezen kisérlet csak a terhesség hatodik hónapjától kezdve van a maga helyén. A magzat mozgását és kitapintható részeit a terhesség bizonyos ismertető jeleiül annál inkább vehetjük, ha — mint rendesen — a belvizsgálatnál ujjunk hegyével a magzatnak előálló részét a méhnyakban érezhetjük. — A méh- tirben a magzat kitapintható részeit annál tisztábban lehet kivenni, minél közelebb áll ugyanaz érettségéhez, — és viszont: minél távolabb van ettől, annál nehezebb a kitapintás. # A magzat szívverése. A terhesség bizonyos és csalhatlan ismertető jelei közé soroljuk a magzat szívverését is, melyet a terhesség középidején túl vehetünk észre először. — E végből fülünket a méh azon tájára fektetjük, hol a magzat törzsöké a méhfalat leginkább érinti, mit rendesen a méh alsó felének bal vagy jobb oldalán találhatunk; ha t. i. a köldöktől egész a csípcsont mellső felső töviséig egy vonalat huzunk, ennek éppen közepén hallhatni egymásra igen gyorsan következő — az óraketyegéshez hasonló — két hangot. Minden zavar elkerülése végett — különösen kezdőknél — legtanácsosabb ezen hangokat az anya érverésével egybehasonlítani, midőn is a magzat szívverését sokkal gyorsabbnak tapasztalandjuk az anyának ér verésénél, a mi mindig bizonyos jeléül
