Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
49 A méhlepény közönségesen, tehát az esetek legnagyobb részében a méhtest és fenék jobb és hátsó oldalfalán szokott fészkelni; egyébiránt a méh bármely tájékán, például a méhnyakon, sőt a belső méhszáj fölött is létezhetik. A méhlepény főleg az anya és magzat közt fennálló vérkeringés fenntartására és ez utóbbinak táplálta- tására szolgál. A köldökzsinór. Ez azon kötél alakú része a petének, melynek segélyével a magzat a méhlepénynyel összeköttetik. Áll egy visszérből és két ütérből, melyek lefolyásukban egymás körül fonódnak, — továbbá sejtszövet-, kocsonyanemü állomány-és a magzating által képezett hüvelyből, melyben a fölebb említett részek foglaltatnak. — Ha a kocsonyanemü állomány nagy mennyiségben van jelen, úgy a köldökzsinór vastag és fehér lesz, — ha pedig kevés, akkor vékony és vöröses színezetű. Hossza a köldök- zsinórnak rendesen olyan, mint a magzaté, tehát 18—22 hüvelyk; de sokkal rövidebb, t. i. 6 hüvelyknyi, s megfordítva sokkal hosszabb, tehát 30—40 hüvelyknyi is lehet, s ilyenkor a magzat testének valamely része, többnyire nyaka körül van tekerődzve; néha hurkokat is képez, s ezeket meg kell különböztetni a csomóktól, melyek kitágult véredényektől, vagy a köldökzsinór egyes helyein létező kocsonyagyülemtől származnak. A köldökzsinór főleg arra szolgál, hogy a magzatnak a szükséges táplálékot vigye. A visszér a jó vért a méhlepényből a magzathoz vezeti, az literek pedig a magzat táplálására többé nem alkalmas vért a méhlepénybe visszavezetik, hol a vér oly változáson megy
