Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
50 át, mely által az ismét alkalmas leszen a magzatot táplálni. Ezekből láthatni, hogy a köldökzsinór nyomatása mindaddig veszedelmes, mig a magzat meg nem született, s ha e nyomás soká tart, a magzat halálát is okozhatja. A petehártyák, a méhlepény és köldökzsinór ösz- szevéve az úgynevezett szülepet képezik. A magzat viz. Azon folyadék, mely a pete üregében találtatik, s melyben a magzat a köldökzsinórral együtt közvetlenül foglaltatik, magzatviznek neveztetik. Ez rendes állapotban átlátszó, fehérsárgás vagy zöldes színű, tiszta savóhoz hasonló, s különös, sajátszerü állati szaggal bir; a vásznat megkeményíti és rajta sárgás foltot hagy. Azonban a rendestől eltérő' esetekben szennyes, magzat- szurokkal vegyült, sőt rothadt szagu s igen bűzös is lehet. A magzatviz már a terhesség második hetében kezd képződni, s ezután egészen a terhesség végéig folytonos gyarapodásban van. Szaporodása azonban a magzathoz arányítva legfeltűnőbb a terhesség idejének közepe táján. Mennyisége a terhesség végén közönségesen 1 —2 fontnyi, de gyakran vagy sokkal több, vagy sokkal kevesebb is szokott lenni. A magzatviz haszna terhesség alatt úgy, mint szüléskor igen sokszerü ; terhesség alatt a méhet egyará- nyosan kiterjeszti, a magzat növekedésének és mozgásának szabad tért enged, s kifejlődése első idejében táplálását elősegíti; továbbá megóvja a magzatot nyomás és egyéb külerőszakok ellen, másrészről az anyát mag-
