Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)

Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban

40

azért fenekével a nagy medencébe emelkedik úgy, hogy azt a vékony hasfalakon keresztül a fancsontok felett egy vagy két ujjnyi magasságban gömbölyű kemény daganat alakjában lehet kitapintani.

Ötödik hónapban a has szembetünőleg előre s mindkét oldalra terjed, s nem egy könnyen lehet a terhességet eltitkolni. A méh fenekét a fancsontok s a köldök közt a középtájon tapinthatjuk; a hüvelyi rész a méhszáj-ajkakkal együtt vastagabb, duzzadtabb, nehezebben elérhető, s kissé hátra a keresztcsont vájulata felé irányult. E hónap második felében érzi az anya legelőször a magzat mozgását.

Hatodik hónapban a méhfenék egész a köldökig emelkedik, ezt előre s fölfelé tolja, miáltal a köldök alsó ráncai kevesbednek; — most már a méhnyak is kezd látszólag tágulni, s a méhürnek bővitéséhez járul. E hónap vége felé gyakran a magzat fejét a hüvelyboltozaton s a méhnyakon keresztül érezhetni; — a magzat mozgásait pedig kivülről a hasra tett kezekkel is érezhetjük.

Hetedik hónapban a méhfenék a köldökön fölül 2 — 3 ujjnyira emelkedik, melynek ráncai s gödre mindinkább kisebbek lesznek. A hüvelyi rész a kissé hátrafelé tekintő méhszájjal együtt nehezen érhető el, s először terheseknél mintegy 3 vonal hosszú, — többször terheseknél a külső méhszáj annyira tárva van, hogy a vizsgáló ujj gyakran 1 hüvelyknyire is behatolhat, s a külső méhszáj ajkai két duzzadt lebeny alakjában a hüvelybe lógnak le. Most miután a méhnyak felső része már tetemesen tágult és elvékonyodott, a magzatnak bukdácsoló fejét a fancsontok fölött érinthetjük.