Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
41 Nyolcadik hónapban a has'kiterjedése igen nagy, a köldök ráncai nagyrészt mind kisimultak, s gödre is majdnem egészen elenyészett; — a méhfenék a köldök és szívgödör közötti tér középtáján van s többnyire jobb oldalra hajlik; a hüvelyi rész ellenkező oldalon találtatik, s azt alig lehet elérni, — először terheseknél alig hosszabb két vonalnál, s a méhszáj csekély gödröcskét mutat; — többször terheseknél a hüvelyi rész keveset változott, a méh szája pedig egy kevéssel tá- gabb, mint a 7-ik hónapban. — A magzat mozgása erős, s előálló feje a hüvelyboltozaton át nyilvánosan éreztetik. A kilencedik hónap első felében a has legnagyobb kiterjedésű, a méhfenék egész a szívgödörig emelkedik, a terhesek lélegzete ekkor közönségesen nehéz. A köldök tája egészen sima. A hüvelyi rész, mely először terheseknél alig hosszabb egy vonalnál és sima, majdnem az előfok alatt áll, mely okból azt a méhszájjal együtt ezen időszakban legnehezebben lehet elérni. Többször terheseknél a hüvelyi rész feltünőleg hosszú és egyenetlenül rovátkos, a külső méhszáj tágasb mint a 8-ik hónapban, — a mindekkorig zárva volt belső méhszáj is annyira megnyilik, hogy bevitt ujjunk hegyével a petebnrkokon át a magzat fekvését is meghatározhatjuk. Először terheseknél a külső méhszáj csak egy ujjhegynyire van nyitva, — a belső még be van zárva. A kilencedik hónap második felében már lassan előkészületek történnek a szüléshez úgy, hogy többször terheseknél ezen hó második felének kezdetén, — először terheseknél pedig csak e hó vége felé sülyed le a méh, minek következtében a méh feneke előre düled- vén közvetlenül a hasfalakra támaszkodik, s ismét a köldök és a szívgödör közötti tért ;ott, hol a 8-ik hó-
