Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)

Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban

39

észre; az ivarvérzés kimarad, a has melegebb és érzékenyebb lesz, körülbelül úgy, mint az ivarvérzés előtt vagy után rövid idővel. A külső szülrészek szintén érzékenyebbek és melegebbek. A méhszáj-ajkak puhulni kezdenek, s duzzadtságuk miatt a hüvelyi rész nagyobbnak éreztetik, — a méhszáj haránthasadéka hosz- szasan gömbölyű gödröcskévé válik, s az először terheseknél zárva van, — többször szült nőknél ellenben a vizsgáló ujj hegyével a kissé nyilt külső méhszájba behatolhatni.

Második hónapban a méh megnagyobbodott térméje miatt saját súlyánál fogva mélyebben sülyed a medenceürbe, miért is a duzzadtabb hüvelyi részt vizsgáló ujjal könnyebben elérhetni, de rajta nevezetesebb változást mint az első hónapban érezni nem lehet. Említésre méltó azonban azon körülmény, hogy ezen hónapban gyakori vizelésre való ösztön szokott beállani, mely sokszor egész a 4-ik hónapig eltart.

H armadik hónapban a mindig nagyobbodó méh majdnem egészen betölti a kis medeneeürt; — a has alsó tájéka észrevehetőleg terjed, különösen a csípés az ágyéktájak; — a hüvelyi rész körülbelül majd oly magasan áll, mint az első hónapban, a még homorú hüvelyboltozaton keresztül a méhet egy nagyobb golyó alakjában kitapinthatni. A külső méhszáj először terheseknél még mindig zárt, ellenben többször szült nőknél kissé nyiltabb. Megjegyzendő: hogy ezen hónaptól fogva a hüvelyi részt a méh folytonos emelkedése miatt nehezebben lehet elérni mindaddig, mig a hüvelyboltozat tetemesen ki nem képződött.

Negyedik hónapban a has már feltünőleg domború, a méh nem fér többé a kis medenceürbe,