Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

81

különben Gyöngyös, Eger, Miskolc, Kassa városokban, és vidékein, Kassán október, november, és december hónapokban volt a járvány legöldöklöbb, ügy hogy Kassa 14,000. lakója közziil, mint a hivatalos adatok után Írja Wolny István, Kassa főorvosa, majd nem 500. feküdt hagymázban, s azoknak '/5 meg is halt. E küteges hagymázjárvány, mely nemcsak Magyarországban, hanem Európa több részében is dühöngött, s többeket döntött sírba, mint az ezt kísérő futó kholerajárvány, — még az 1848. május elején is öl- düklöleg s nagy erővel dühöngött, okát a légben, szűk élelmezés, nyomor, szűk, nedves, tisztátalan lakhelyekben, összezsufolásban, romlott burgonyaeledelben stb. keresték az orvosok.')

1848-ban a kholera kitört Moldva és Oláhországban, elsőben Galacban, innen május közepe óta két irányban kezdett terjedni, u. in. a Duna mentén Belgrádig, Orsováig és Jassy fele, tüneteit illetőleg, — irta róla Plósz Lajos a kholera tanulmányozására kormányunk által kiküldött észlelő orvos, — az önkéntes izmok görcsei gyakran kiáltoznak, s nem oly erössek, mint 1831-ben, a mikor a járvány kezdetén kholerás betegeken, legelsőben a kékülés és görcsök mutatkoztak, erre eredtek el a belső részek; az 1831- diki járvány közepén elébb hányás jelentkezett, aztán a kékülés és hasmenés, görcsökkel, járvány végén pedig egykét napig közönséges hasmenés jelentkezett, (diarrhoea praemonitoria) ha ez elhanyagoltatott, ment át hányásba, melyre elkékülés és görcsök következének. 1836-ban is legelébb hasmenés mutatkozott a járvány alkalmával. A kholera csakugyan meglepte hazánkat 1848-ban két oldalról is, Erdély és Gácsország felöl s Pesten is föllépett, és még 1849-ben is mutatkozott, noha korántsem oly mérték') Értekezett e hagymázjárványról az 1848-diki „Orvosi Tágban Wolny István tr.

JÁRV. KÓROK RÖV. TÖRT. Dr. FEKETE L. 6

i %