Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
82 ben, mint 1831- és 36-ban, legkivált a hadsereg nyomán, táborozási helyeken lépett föl a hagymázzal vegyesen s kivette dézmáját a nemzettestböl, épen úgy, mint az épen akkor folyamatban levő szabadságharc.') 1855-ben hazánkat ismét kholerajárvány látogatta meg s itt nagy dúlást vitt véghez, habár korántsem hasonlított a járvány se hevességére, se külterjére a 31-kihez. E járványban is rendesen hasmenés, hol liascsikarással, hol a nélkül, előzte meg a kör kitörését. A kormány több célszerű intézkedést tett a járvány hevessége csökkentésére, igy például a kholera ellen főleg alkalmaztatni szokott gyógyszerekről megrendelte, hogy azok a gyógyszer- tárakban nagyobb mennyiségben készen tartassanak, mint a Dowerporok, orosz kholeracsöppek, töményitett léles kámforcsöppek, theafélék, mely szerek nyomtatott használati utasítással, a kholerától meglepett, vagy fenyegetett helyeken orvosoknál, papok és jegyzőknél letéve voltak, hogy szükség esetén, azonnal kéznél lehessenek. E kholerajárvány körülbelül 30,000 embert söpert el, magában a nagyváradi kormánykerületben 11,116 lelket; vagyis minden 100 kholerabetegböl meggyógyult 58 ; meghalt 42; a fi kholera november végén szűnt meg pusztítani. 1861. augustus havában Erdély területén a keleti marhavész kiütött; Zlamál tanár 1861. elején „Hannibal ante portas“ cimii hírlapi cikkében figyelmeztette a kormányt és közönséget az aldunai szomszédos tartományokban uralkodó keleti marhavészre, látnokilag intett bennünket a közelgő vész meggátlására, de szavai a pusztában elhangzottak; a mikor a baj már megvolt, tett is ellene az erdélyi fökor- mányszék azonnal elég erélyes intézkedést, jelesen Szeben- ben ideiglenes egésségrendöri bizottmányt állított föl, hogy ') Orvosi Tár. 1818. Szerkesztik s kiadják Bugát Pál és Flór Ferenc.
