Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
79 augusztus, és szeptemberben.') Aradmegye borosjenöi járásában szintén ez időben szamárhurutjárvány volt a gyermekek között, Sárosmegyében pedig Bartsch főorvos jelentése szerint a sziket járványosán lépett föl, mig Sze- pesmegyében a Poprád völgyében faluhelyeken, tavasz- szal és nyáron is dühöngött a hólyagos himlő és kehrángás gyermekek közt; Tolnamegye simontornyai, és dombóvári járásában vérhasjárvány uralgott. 1844-ben Hontmegyében egész éven át járványosán uralkodott a hökliurut nemcsak a csecsemők, hanem még a nagyobb korúak között is.*) 1846-ban Trencsénmegye némely részein a hagymáz járványosán pusztitott, Szepesmegyében pedig burgonyavész mutatkozott, mely élelmi cikk ezen vidék szegénységének csaknem kizárólagos eledelét képezvén, a helytartó- tanács, mint akkori fökormányszék, annyira fontosnak tartotta a baj keletkezését és terjedését tanulmányoztatni, hogy oda a pesti egyetem két tanárát kiküldötte, miszerint, a vidéket súlyosan fenyegető baj elhárítása ellen, a szükséges lépéseket megtenni lehessen.— Ugyanez évben Bartsch főorvos jelentése szerint, Sárosmegyében a juhokat szörnyen ölte a métety, a szarvasmarhák közt tályog és járványos rothasztó tüdölob uralkodott, a sertések között pedig torokgyík pusztitott. A váltóláz pedig az egész ország majd minden vidékén, oly nagy terjelemben, és egyúttal oly makacsjelleggel uralkodott, hogy e részben hasonló tüneményt a többi nyugoteurópai tartomány nem is észlelt. A nép között ekként dúló járvány a magyarhoni öszszes orvosi rend figyelmét magára voná; a budapesti kir. orvosegylet e járvány iránt magyarhoni ügyfeleihez 15 kérdő pontot intézett.* 3) * 2 3 ’) Magyar orvos seb- és term. tud. Évkönyvek. Pest 1844. 1-ső köt. 38 és 95. lap. 2) Orvosi Tár. 1845. — Szerkesztik és kiadják. Bugát és Flór. 3) Orvosi Tár. 184G.
