Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
75 gerjes kórnak nyilvániták; későbbi tanulmányozások kimutatták, hogy e járvány csiráját, az emberi közlekedés ter- j eszti, specifikus okául a kholerában és hasmenésben szenvedő betegek bélürülékeit ismerték föl. — A kholerának — mint járványnak — tova terjedése végett a földtalajra van szüksége, és pedig likacsos, viz és lég által könnyen áthatolható talajra; e szerint a kholera ép oly talajbetegség, mint a posláz, — malaria — melytől csak annyiban különbözik, hogy őshazáján, Indián kivül, soha sem fejlődik ki önállólag, honnan aztán csirája a közlekedés által idönkint elterjedt hozzánk is.') 1833- ban Budapesten sziketjárvány, — influenza — ezután pedig a gyermekek közt vörhenyjárvány lépett föl; Pécs vidékén pedig himlöjárvány dúlt, a be nem oltott gyermekek között 4 hónapon át; Pécsett magában 622 ragálylepett gyermek közziil 54 esett áldozatul.'2) 1834- ben Vasmegyében a szegényebb sorsú néposztály közt, a szűk élelmezés folytán, sülyjárvány lépett föl; leírta és értekezett e járványról Hoffelder József pápai főorvos, a magyar orvosok és természetvizsgálók besztercebányai nagy gyűlésén.3) 1835- ben Fehér és Bácsmegyékben, a szegényebb nép közt járványosán uralgott a siily, mely a sziik év és rósz élelmezés miatt nem sokára Csongrád és Aradmegyékben is elterjedést vön; e járvány ellen az akkori helytartótanács sersepröt ajánlott, melyből vízzel vegyítve, minden két órában két kanállal kellett a betegnek bevenni, külsőleg is a sülyfekélyek és daganatokra sersöpröborogatás volt ajánlva, mely gyógymód a pesti Rókuskórliáz siilyös *) L i n z b a u e r. F. Cod. S. med. Hung. V. köt. '2) Orvosi Tár. 1833. J) 0 r v o s i Tár. Szerkesztik és kiadják Bugát Pál és Flór Ferenc. Pest 1834.
