Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
71 1808- ban a magyar tengerparti vidéken a mnlt évszázad végén föllépett skerlievo nevű ragály oly elterjedést s növekedést vön, bogy hivatalos kimutatások szerint ez évben 8000-re ment a ragályzottak száma, a kormány a ragály tova terjedésének gátlására mindent elkövetett.') 1809- ben a francia hadjárat alkalmával a ragályos hagymáz ismét nagy pusztitással és hevességgel lépett föl Budán és Pesten, majd elárasztotta az országot, mindenütt igen sok áldozatot követelve; hazánkban e járvány csak orvost, 75-öt sepert el.2) 1813-ban Erdélyországban Brassó vidékén pestis ütött ki, de szerencsére elfojtatott s nagy elterjedést nem vehetett; ugyanekkor Trencsénmegyében vészhimlöjárvány lépett föl, Aradmegyében pedig, a borosjenöi járásban kivált, az úgynevezett „kolumbácsi legyek“ lepték meg a barmokat s azokban igen sok kárt okoztak. E rettentő kis légy fajt, mely a földmivelönek a legkártékonyabb, az állatokra nézve pedig egyátalában a legveszélyesebb, a tudomány tipolyának—Simuliakolumbacensis — nevezi, csipései által okoz fájdalmat és megmérgezést; mint a mérges kígyó vagy méh-nemü rovarok marásainál, úgy e rovarnál is — a méreg szúró serték által jön a testbe, elterjed a vérben, annak vegyiiletét megváltoztatván, az élet fentartására alkalmatlanná teszi, igy az állatok eldöglenek. Ellenszerei a füstön kívül mindenféle büdös kenőcs és mosás, mint a dohány, üröm, büdös bürök főzete, vagy kenőcse, avas háj, zsir, szekérkenöcs, de leginkább a földolajjal, petróleummal készült kenőcs. E kolumbácsi legyek meglepték Arad- megyének borosjenöi járását még 1819 és 1845-ben is, de *) *) Linzbauer F. Cod. S. medic. 3-dik kötet. 2-dik rész 613. lap.-) Linz bau er F. Cod. S. medic. 3-dik kötet. 2-dik rész -85. lap.
