Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
72 itt korántsem okoztak oly nagy kárt a baromállományban, mint Hunyadmegyében, melyet 1829. 1830. 1834. 1836. 1842. és 1843-ban rendkívül ostoroztak.1) 1817-ben nagy vizáradás és szűk termésű év Magyar- országon, Erdélyben pedig ugyanekkor valóságos éhínség volt, egy köböl búza 100 írton kelt az alföldön, hova sere- gestöl tódultak a szükölködök. Ugyanez évben Miskolcon és vidékén hólyagoshimlö-járvány pusztított. 2) 1826-ban hazánkban nagy kiterjedésű váltólázjárvány uralkodott; melyről Eckstein E. pesti orvos értekezett az Orvosi Tár 1833-dik évi folyamában.— A váltólázon kívül ez évben a gyermekek között, még szélesen elterjedett kanyaró (veres himlő) és vörheny-járvány pusztított az ország különböző részében, ez utóbbi különösen oly pusztító volt, hogy az akkori helytartótanács ellene, a közhatóságok utján, országszerte utasítást köröztetett, melyben a járvány ellen óvszer gyanánt szépnönyét, elkiilonzést, a járvány- lepetteknél vérvételt, lobellenes eljárást, kálóméi adagolását, börizgató szereket, továbbá langyos, kétségbeejtő esetekben pedig hideg fürdők alkalmazását ajánlotta az orvosoknak. Ez év sanyarait tetézte még az is, hogy Erdélyt a sáskák ellepvén, ott szertelen pusztítást okoztak.3) 1828-dik év december havában, az országgal szomszédos tartományokból, Moldva és Gácsországokból, Bessará- biából, az ott pusztított keleti marhavész Erdélyországra és onnan Magyarországra is behurcoltatván, az ország különböző vidékén elharapódzott, dacára az ellene foganatba vett orvosrendöri intézkedéseknek, határtalan pusztítást tett ’) A kir. magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. 2-ik köt. Pest, 1851. 44—59-ik lap. 2) Linz bau er F. Cod. S. medic. Ilung. 3-dik kötet. 2-dik rész. 853. lap. 3) Linzbauer F. Cod. S. medic. Hung. 4-dik kötet. 151.1.
