Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

51

melyet siilvjárvány váltott föl. Kramer az akkori hadiföor- vos e járvány ellen, minden akkoriban divatos gyógyszert siker nélkül kísértvén meg, e tárgyban felterjesztést tön a bécsi egyetemi tanárkarlioz, kérvén, liogy ha tudnak e bántálom ellen valami titokszert, vagy sikeresebb gyógymódot ajánlhatnak neki, azt vele közöljék.1)

172()-ban a székely földön, és másutt is a fharhák igen döglének.*)

1729- ben a november és decemberi hónapokban lázas hurutjárvány, — febris catarrhalis — uralkodott, mely járvány egész Európát bejárta; leírását adta egy derék hazai orvosunk Löew Károly.* * 3)

1730- ban felső Magyarország nagyobb városaiban kivált Pozsony, Sopron és környékén küteges hagymázjárvám* pusztított; ugyanez évben a keleti marhavész is pusztított, mely hol egy, hol más megyéjében merült föl az országnak, így például Máramarosban Huszt környékén 1730- ban, Eperjes és környékén 1731-ben; Posonv, Nyitra, Szepes, Biharmegyékben, és a Muraközben 1732-ben; sőt még 1734-ben is Szepes, Sáros, Abauj, és Borsodmegyék- ben. Az akkori kormány, látva a ragály pusztításait, nem késett azonnal utasításokat közölni, s óvrendszabályokat bocsátani ki, de annak semmi sikere nem lett. Jól esik látnunk, hogy az ekkori utasításokban már a beteg marháknak az egészségesektől elkiilönzése, a dögböröknek elá- sása, az istállóknak kitisztittatása, a beteg marhákkal bánó embereknek, s azok holmijainak elkülönítése, különösen hangsúlyozva van! — Ugyancsak 1732-ben a pestis kitört

') Linzbauer Fr. Cod. sanit. medicin.Hung. 1. köt. 578.lap- '0 S p án gá r A n d r ás. Magyar krónika 102 lap.

3)_Löew Carulus. Historia fcbris catarrhalis quae anno 1729. mens, Novemb. et. Dccembr. per Europam epidemice grassata est, — németül is kiadatott Becsben 1730-ban.

4*