Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

52

nagy erővel a török birodalomban, Dalmáciában, a tengerparton, Lengyelországban a Magyarhonnal határos véghe- lyeken, miért aztán Magyarország határai szigorúan őriztettek, a véghelyeken vesztegházak szereltettek föl, s a nevezett országokkal közlekedés és érintkezés meggátlása végett, zárvonalak huzattak a határszéleken, egyúttal a nejnek utasitás lett adva az iránt, hogy a netalán kitörhető dögvész esetében mihez tartsa magát.

X. 1733-ban a budai várörség között sülyjárvány ütött ki, a várparancsnok e miatt a betegek elhelyezésére ideiglenes kórházat kérvén a városi tanácstól, minthogy azt meg nem nyerlieté, erőhatalommal foglalta el.')

1737-ben vörös és hólyagos himlöjárvány lépett föl az ország nagy részében, mely járvány ellen, a közhatóság utján az utasitások és óvórendszabályok közöltettek a néppel. — Többi között óvszerül következő vények voltak ajánlva: Rp. Mixturae Camphor, drachm, sex. Essentiae Scordii d r a c h m. d u a s. MDS. Reggelenként e vegyiték- böl 40 csöppet bevenni. — Rp. Tinctui*. Bezoard. u n c. semis. Essent. Pimpinellae, Essent. Scordii aa d r a c h m.

. 2. MDS. Reggelenként 35 csöppet bevenni.* 2)

1737-ben csakugyan kitört a rettegett pestis Erdélyben, Brassó és Fogaras kerületében, ugyszinte a temesi várban szállásoló Grünezredben; innen dacára az 1738- ban Pozsonyban felállított egészségügyi bizottmány buzgó és fáradhatlan intézkedéseinek, elhatott a ragály Csongrád- megyébe, 1738-ban Szabadkát és környékét, július 4-én Aradot, július 7-én Bács, és Békésmegyéket, aug. 1-én Zarándmegyét, szept. 4-én Dorozsmát, Földeákot, szept. 30- kán Karlovicot, októberben Belgrádot, és Vásárhelyet lepte meg, 1738. decemb. 23-án kitört a ragály Budán, 1839-ben

') Linzbaucr F. Cod. San. medic. Hung Tom. II.

2) Linzb aiier. Cod. 5. medic Ilungar. Tom. I. 62G lap.

/