Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
101 Mad er tr. „A hagymáz gyógytanához“ (0. H. L. 1872. ) Tomcsányi Imre szatmári orvos. „A magyarhoni váltóláz sajátságai.“ (0. H. L. 1872.) Pollák László n.-váradi orvos. „Elméleti adatok a váltóláz tanához.“ (0. H. L. 1871.) Pollák László tr. „Tanulmány a váltólázról.“ (0. H. Lap. 1873.) Kovács István békésmegyei főorvos. „A váltóláz és eliolerajárvány egymáshozi viszonya s az e téren tett észleletek, s azokból levont következtetések.“ (Gyógyászat. 1873. ) Az állatjárványokról Írtak: Veszprémi István debreceni orvos. „Tractatus de curanda lue pecorum agri Debrecinensis Exc. Consil. Reg. Locum, jussu scriptus, et eidem Exc. Consil. Regio Anno 1768. mense Septembri submissus, et approbatus.“ A d ám i Pál austriai és styriai járványorvos „Beyträge zur Geschichte der Vieseuchen.“ 1781. Bécs. Adárni Pál. „Untersuchung und Geschichte der Vieseuchen in den k. k. Erbländen.“ 1782. Bécs. T ó 1 n a y S á n d o r pesti egyetemi állatgyógytanta- nár. „A marhaveszélyröl irt könyvecske.“ 1784. Bécs. Tóinai Sándor „A marhadögröl irt jegyzések.“ 1784. Bécs. „A baromveszélyröl tanitó hasznos könyv, melyet a paraszt embereknek kedvekért Wolstain Amadeus János stb. német nyelven irt, most pedig a felséges Helytartó k. magyar tanáes parancsolatjára megmagyarittatván kiadott.“ Pozsony. 1785. „Fekesházy Györgynek némely jegyzései az házi állatokban termő esmeretes férgekről, mint sok nyava-
