Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

102

lyáknak, sőt meg a marhadögnek első főbb okairól, a ju- hokról, és házi baromfiak neveléséről.“ 1789. Pest.

Tolnai Sándor. „Artis veterinariae Conpendium pathologicum, de cognoscendis, et curandis animalium epi- demico-contagiosis, et praecipue sporadicis morbis.“ 1799. — Pest.

Tolnai S á n d o r. „Oktatás a marhadög megelőzéséről és orvoslásáról.“ Buda. 1816.

T ó 1 n a i S á n d o r. „Institutiones de praecavendis ac curandis luibus.“ Buda. 1816.

Tóinai Sándor. „Belehrungen über vorbeugungs und Heilmittel der Seuchen.“ Buda. 1816.

H a 1 i c k y András pesti egyetemen a németnyelv és irodalom tanára „Belehrungen über die Vorbeugungs und Heilmittel gegen die Seuchen des Horn viclies.“ 1816. Budán. Tolnai müvének latin kiadása után.

Zlamál Vilmos pesti állatgyógyintézeti igazgató s tanár. „A keleti marhavész, több évi szigorú vizsgálatok, s számos tapasztalatok után irta Zlamál Vilmos.“ 1862. Pest.

Zlamál Vilmos „A marhavész s annak ojtása, mint az egyedül biztos szer a marhavész szeliditésére s végkép- peni kiirtására.“ Irta Zlamál Vilmos. Pest. 1863.

Pólya József pesti orvos „A marhavész“. (Gyógyászat. 1867.)

Feli etár Emil pesti gyógyszerész s törvényszéki vegyész „A marhavész, s annak a bunkónál hatályosabb óvszere.“ (Gyógyászat. 1868.)

Róth Albert aradmegyei főorvos „A marhavésznek országunk határaitól távoltartására, és az országban felme- rülendönek elfojtására Tervezet.“ (Gyógyászat. 1869.)

U r a y János, Baranyamegye főorvosa. „Baranya- megye lakosaihoz intézett fölszóllitás a közelgő keleti marhavész ügyében.“ (Gyógyászat. 1861.)

Pap Ignác gyakorló seborvos és szülészmester. „A