Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

26. §. A gyógytan az Araboknál

70

vosi munkája „Co 11 igét sive liber de Medicina“ Venet. 1549, melyben Galen és Aristotelest igyekszik összeegyeztetni, ez is inkább bölcsészi mint orvosi mű. Averroes a praxissal nem foglalkozott, mauritániai és maroccoi biró volt.

Ben Majmon vagy ismertebb nevén M a j m o n i d e s, a hires zsidó rabbi 1 139—1 205, született Cordovában Averroes tanítványa. Hit sorsosainak üldözése elől Egyptomba menvén, ott Saladin szultánnak udvari orvosa lett. Alexandriában iskolát állított föl, melybe nemcsak Egyptornból, de Judeából, Syriából is jártak tanulni. •— A héber tudósok között hozzá hasonlítható tudós sem előtte sem utánna nem volt; született nyelvén kívül beszélte az arab, chald, török, párz, görög és latin nyelveket; jártas volt a gyógy- tanban, mathesisben, philosophiában és thalmúdban egyaránt! innen a héberek „kelet dicsőssége“, „nagy sas“, cor- dubai vagy második Mózesnek is nevezik; mi csak orvosi műveiről akarunk itt röviden szóllani! Irt „de tuenda valetudine“ vagy „D i a e t e t i c a“, melyet arab nyelven irt s az egyptorai szultánnak ajánlott. Továbbá „Apho- rizmorum medicinalium 1 i b r. XXV.“, Galen műveiből összeállitvák.

Noha 300-nál többen írtak az arabok közt orvosi műveket, csak az itt említett koriphaeusok művei maradtak ránk, ezeknek is azonban tudományos értéke alig több a semminél; az élet- és bonctanból csak azt tudták, a mit Aristoteles és Galen tanítottak (ennek egyébiránt vallásukban van az oka, mint a mely az emberi test felbontását szigorúan tiltja), az elméleti kortanban szintigy vakon követték Galent, annak tanaitól nem mertek eltérni. A füvészet és gyógyszertan iránt nagy előszeretettel viseltettek, mégis e tekintetben sem bírták túlszárnyalni Galent és Dioskoridest. A gyógygya-