Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

26. §. A gyógytan az Araboknál

A gyógy tan az Araboknál.

Róma buktával és az alexandriai tudományegyetem föl- dultával a gyógy tan az arabok keze közzé került, s itt pangott mint az elvetett növénymag a tél dermesztő takarója alatt, várva a föltámadást. — A hagyományok után úgy tudjuk : hogy az arabok közzé a héberek és keresztyének hintették el a gyógytan magvait, jelesen pedig Áron nevű zsidópap ültette át hozzájuk a 7-ik században, és a Bakti schu ah család Ben Izsák, Ben Ali, Ben Izsa, kik a 8-ik században a kalifáknak testorvosai valának. — Kétségkívül ezek nyomán jutott Galen tana el az arabok közzé, kik aztán híven sorakoztak e tekintélyhez, annak tanait szigorúan követték. — Lassanként igy támadtak az arabok közt a gyógytannak mivelői, kik azt megkedveljék s szenvedéllyel űzték.

Hires arab orvosok és irók voltak Johannes Mesue, üamaskusból, élt a 9-ik században 845-ik év táján, noha keresztyén volt : mégis a bagdádi arab iskolában tanított orvostant, és Raschid kalifa parancsára a görög irók műveit fordította arabra. Van the rá piája 7 könyvben, ezenkívül 120 aphorizmája fiához, és egy értekezése a lázról és annak orvoslásáról, mely a legbecsesebb művei között, bár ennek is a java Hippokratrs, Galen stb. műveiből van átvéve. Minden műveit kiadta Sylvius Jakab 1562 Velencében, ily cím alatt: „Mes uae Graecor u m et Arabum clarissimi Medici opera, quae exstant, omnia. Ex duplici translatione: altera quidem antiqua, altera vero nova“. Másik hires orvos az arabok köztasyriai Serapion, és a 10-ik században élt Rhazes

5 *- 67 ' §• 26-