Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

25. §. A gyógytan a népvándorlás alatt és után

65

zadban, szerencsés gyakorló orvos, ki az előtte élt orvos- irók műveit összegyűjtötte „Jívvctycoyca ícctqixcu“ (medicina collecta) név alatt, a miből aztán fia Eustach számára egy rövid kivonatot dolgozott ki, „ovvoxpig“ cím alatt.

Marcellus Empiricus Burdegalából, nagy Theodosius császár udvari főorvosa 383 táján. Keresztyén hitű, írott műve „liber medicamentorum“, melyet más irók után készített, tele van babonával. Kiadta Cornarius János 1536 Básel.

Flavius Vegetius Renatus, római születésű 384 Kr. után, kit itt mint ritkaságot azért említünk meg, mert ő volt az első állatgyógyászatiró. Műve: „Artis Veterinariae sive Mulomedicinae libr. IV.“*)

Jacobus Soter, kit a gyógyászat Phidiásának neveztek, kiről egyebet nem tudunk mint azt, hogy az előtte rég dívott izgató szereket hozta be ismét a gyógytanba, a miért „Psyehrestus“-nak is neveztetett.

Alexander Trallianus igy neveztetett hazájáról Trallesról (Lidiáhan feküdt), élt Kr. után 565. Irt a betegségek megismerési és orvoslási módjáról 12 könyvet „Bifihict íuTOi'/.a Ővoxccidexa“ cím alatt, melyben a nyavalyákat a fejen kezdve lefelé, a lábig — a fejfájástól a lábköszvényig — helyfekvésileg leirja. Ugyancsak ő a bélhúzam bántalmairól meglehetős tiszta fogalmat állított föl, s betegeinél nem annyira

*) E szó „Veterinaria“ e latin szónak rövidítése : Vehete- rinaria, mely jő e gyöktől — veho =■ hordom viszem a terhet; innen veheterina (alatta értvén animalia) vagy vector ina, tesz teherhordó, tereh alá szokott állatot; ars veheterinaria pedig, jelenti a terehhordó állatok orvoslásának tudományát. — Mivelhogy pedig sok helyen, különösen Itáliában és átalán véve a régieknél a teherhordozó állatok többnyire az öszvérek voltak : innen az állat- gyógyászat (a mulo) „Mulomedicina“ néven is neveztetett. Bocsánat e kis kitérésért!

5