Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
23. §. Galenus és a gyógyászat az ő korában
59 apró egyenes, és domború metsző kések; 15) égető eszköz stb. stb. Tárgyunktól elütő munkát nem teszünk, ha az olvasónak röviden megemlítjük itt némely keresettebb gy ógy cikkek hazáját, honnan azt a rómaiak előkeritették. — így p. o. Arábia szolgáltatta a myrrhát, fahéjat, tömjént, gyöngyöket, drága köveket; — Ethiopia az illatszereket, elefántcsontot, mely szintén gyógyerejűnek tartatott; Istria és Rhaetia az édes és szeszes borokat; Spanyolország és Gallia ezüstöt, mézet, viaszt, timsót, szurkot, sáfrányt és gabonákat; — Korinthus szolgáltatta a terpentint, ként, nár- dúst; Anticyra a gyömbért; Laodikea, Sycion az olajat; — Hybla a zamatos, jó illatú mézet; — Damaskus a rózsát, és rózsaolajat; Egyptom gabonát, hagymát stb.; — a Duna partjai Seneca szerint az ámbra gyantát; — a fekete és káspi tengerek vidéke szolgáltatta a legfinomabb cinnamomúmot, melynek fontja 1500 dénáron (köriilbelöl 400 ft.) adatott, cardamomúmot, szekfüt, balzamot szolgáltatott szinte Egyptom. Az illatszereket leginkább a gazdagabbak használták, különösen hóit testek megégetésénél. így irva találjuk: hogy Sylla temetése alkalmával — kit echynococcusok — emésztettek meg, 216 csomag égettetett el a máglyán; Neró császár Poppea nevű ágyasa temetési szertartásánál több fahéjat és cassiát égettetett meg, mint a mennyit egy év alatt összegyűjteni lehetett; calancust, csudafát = mirabolanust, mazirt, cancamust, gizir, és egyébb mézgákat vagy fanemeket, melyekből kenőcsök készültek, szolgáltatta Görög- és Olaszhon. A balzam — mely a nőnem szépségét római hiedelem szerint megtartá, — oly keresett cikk volt a római hölgyvilágban, hogy arra mesés összeg, néha egész örökség pazaroltatott.
