Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
24. §. A gyógytan Galenus után
60 A gyógytan (xalenus után. A gyógytan ege Galen halála után csakhamar homályba borúit; s ha mind e mellett találunk mégis e korban itt ott némi komolyabb munkásságot e tudomány terén : e halvány derű csak Galen korának pillanatnyi viszsúgárzata volt!... ő tőle lengett a szellem, mely egy két tudománybarát keblét melengeté! s az ő halálával süjjedésnek indúlt ismét a gyógytan !.. .Igen! mert e korszakot nem az összes orvosi tömeg, hanem egy ember... Galen, képviselte; egy hitében, eszméiben bomladozó világhatárán, s téveteg vajúdásai közt a legtarkább rendszereknek a Galen átlási vállain nyúgova a gyógytan, „túl azon sötét alkony borongott; hogy kövesse őt majd sivatag éj“ ... az orvosi többség fájdalom ! a pályájáról, melyen járni elindúlt, letért; s a mi kis tudományos, rendszeres színezete volt is ez ideig a gyógytannak, midőn a varázs eltűnt, az is mintegy lefoszlott arról. De kérdezheti valaki, mi volt e hirtelen hanyatlásnak egyébb tényezője? ... mi okozhatta azt, hogy a gyógytan hamar oly árván maradt? . . . feleljünk e kérdésre mielőtt tovább mennénk! Tudjuk a történelemből, hogy ez idő szerint Róma polgárháború színhelye vala, 92 év alatt Commodustól Dio- cletiánig Kr. után 285-ig 25 Ízben ürült meg a trón, és pedig 22-en az uralkodónak erőszakos halála által; 34 császár közzül 30-at utódaik gyilkoltak meg. — A rém uralom, a politikai igazgatás mód — mit ez esze veszett császárok gyakoroltak, zsibbasztólag hatottak a gyógytanra, az örökös vérengzés, dúlás, folytonos h á b o rúk miatt nem fejlődhetett e zsengélyében levő tan. „Silent §• 24.
