Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

23. §. Galenus és a gyógyászat az ő korában

58

ellenes hőmérsék, a láz félesége függ ezen természet ellenes hőség fokától, és helyétől, mert lehet az, vágj a szivben és a többi keménj részekben, vágj a nedvekben, vágj az üterekben. — A vér szokatlan heljekbe való férkezéséből támad a lob. — Az állati élet miként létének jelvénje az ér üt és, melj a szív és ütereknek melegség által föntartott mozgása; e mozgást djastole és sjstole-ra osztja, a kettő közt égj kis szünet van.

Galennak therapiájában főelve volt „contraria contrariis rurantur“; a gjógjszerek megválasztásában az eklektika iskolával tartott, s főigjekezete gjógjitásaiban a „materia peccans“ kiküszöbölése volt.

Hogj a sebészet Galen korában már szép előhala- dást mutathatott föl : kiderül az azon korból fonmaradt sebészi eszközökből. — Pántoró napolji lovag megvizsgálta a Vezúv lávájától eltemetett Pompejiben talált sebészi eszközöket, s kimutatta, miként már akkor is ismerték azokat, meljek újabb eredetiieknek tartatnak, főleg pedig a bábá- szati fogót.

A párizsi orvos-akadémiában bemutatott eszközök Pom- péji és Herculanumban kiásottak közzül e következők :

I) égj görbe kútasz férfiak számára; 2) egjenes kútasz; 3) nőknek való kútasz; 4) görbe kútasz csecsemők számára; 5) égj eszköz a csont érdességei lesimitására; 6) végbél tükör; 7) háromágú méhtűkör; 8) három rendű tű minta, zsineg vágj serte áthúzására; 9) érvágó és a kanál, meljet az orvosok foljíon használtak, hogj az érvágás után a vér minőségét vizsgálják; 10) különféle görbe horgok az erek fölemelésére a szemölcsök lemetszése alkalmával;

II) három rendbeli köppölj; 12) szúrcsap; 13) ollók; 14) apró homorú vésűk a csontok ketté vágására, továbbá