Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
20. §. Az Eklektikusok iskolája
44 orvosok, kik közzül néhányat, kik magoknak egy vagy más tekintetben maradandóbb hirtnevet szereztek, itt fölemlítünk. Aulus Cornelius Celsus Kr. után 10 évvel, a rómaiak között a legelső, ki az orvosi pályára adta magát, tudományosan képzett egyén, korának legjelesebb orvosa és orvosirója, ki úgy is mint gyakorlóorvos, úgy is mint orvosiró, nem csak sajátkora tiszteletét vívta ki, hanem fönmaradt klassikus becsii műveivel mai napig tiszteletünket érdendi. — Celsusnak irmodora könnyű menetű, nem erőltetett, nyelvezete cicerói, minden latin nyelven irt orvosirókat hasonlíthatatlanul fölül halad orvosi műve „de medicina libr. VIII.“ az első könyv tartalma „de homine sano“; a 2-ik könyvben az 1-ső résztől a 8-ig „de signis morborum“; a 9-iktől végig „de curatione morborum communi“; a 3-ik könyvben tanit „de curationibus singulorum morborum, qui in totis corporibus consistere videntur“; a 4-ik könyvben tanit „de curationibus singulorum morborum qui oriuntur in partibus“; az 5-ik könyv tanit az 1. §-tól a 25. §-ig „de medicamentis simplicibus et mixtis“; a 26. §-t,ól végig „de generibus noxarum corporis“; a 6-ik könyvben tanit „de vitiis singularum corporis partium“; a 7-ik könyvben „de iis quae manu curantur“; a 8-ik könyvben „de ossibus totius humani corporis“. — Legjobb kiadása az 1766-ki lipcsei Krause-féle kiadás. Antonius Muza Augustus császár testorvosa, ki Augustusi életveszélyes bajából hideg íördők által gyógyította ki. •— Muzának tulajdonított (de hihetőleg) álművek „libelli de tuenda valetudine ad Moecenatem“ — és „de herba Betonica“. Menek rates — Tiberius császár testorvosa, ki az orvosi szerek előállítása módjáról irt egy értekezést; Kr. után 47 évvel, ő találta föl az emplastrum dyachilont.
