Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
17. §. A gyógytan a Rómaiaknál
39 zászpát — sisakvirágot — bűzaszatot — csomorikát — fahéjat — sa fránt — ólomcukrot — kőrisbogarakat — myrr- bát és cerussát. Ezen iskola Kr. után még 200 évig tartotta fenn magát, de ekkor feloszlásnak indult. Ezek után térjünk át az ó világ egyik leghatalmasabb nemzetére a Rómaiakra, s lássuk nálok miképpen állott a gyógytan! §. 17. A gyógytan a Rómaiaknál. Valamint egyébb tudományok, úgy a gyógytan is a görögöktől szivárgott át Rómába, hol ezt eleintén görög orvosok űzték, a rómaiak magukhoz méltatlannak tartván a tudomány e nemével foglalatoskodni. — Hogy minő állapotban volt a gyógytan a rómaiaknál az előtt, mig a görögök őket azzal meg nem ismertették, nem tudjuk, mert erről írott emlékeink nincsenek; annyi bizonyos, hogy már Sybilla jóskönyvei orvosi tartalommal is bírtak; és hogy a rómaiak Kr. előtt 467 évvel már Apolló medicusnak, és más isteneknek, mint Febrisnek, Salusnak, Mephitisnek stb. templomokat építettek, hogy ez által azok haragját magokról elhárítsák. Kr. előtt 219 évvel jött egy görög orvos A rkhagatosz Rómába0), ki ott eleinte nagy örömmel fogadtatott, polgári *) *) Plinius Írja histor. natural. 29-ik könyvében: ,,primum ex medicis venisse Romam Archagathum, Lysaniae filium L. Aemilio M. Livio coss. A. U. 535. eique jus Quiritium datum, et tabernam in compito Acilio emtam ob id publice. Vulnerarium tradunt fuisse vocatum, mireque gratum adventum ejus initio : mox a saevitia secandi ureridique transisse nomen in C arn i fi cem, et in taedium artem, omnesque Medicos“.
