Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
15. §. Az alexandriai orvos-tanoda
33 és calamitáról, melyekben eddigelé vonzerőt vettek észre, a zaphir, kristály, amethyst, onyx, agat és gyöngyről, mely Indiából és a vörös tenger némely szigeteiről hozatott, a burányról, mely a tengerben találtatott, és Theophrastus által gyökérhez hasonlittatott. Szól végre a földek különféle nemeiről, s különösen azokról, melyek a festészetben használtattak, minők az auripigmentum, ocher, a cinóber, a sinopei s meiosi föld. Theophrastus művei közzül jelesebbek : tieql rijg tcüv cpvTcöv ÍGTOQuxq — historia plantarum libr. IX., — tiíql Xidwv — de mineralibus, — nsói ogucov = de odoribus, — :negi íSqcotcuv — de sudoribus, — tieqi íVuyycov — de vertiginibus. Az izzadságról irt müvében az izzadság mint sós, savanyú, rósz büzű iratik le; megkülönböztet meleget és hideget; s némely bántalmakat, jelesen a bőrbetegségeket az izzadság kimaradásából, visszaverődéséből magyaráz ki. Ez időben, tehát körülbelől 300 évvel Kr. előtt, már találunk az orvosok közt olyanokat, kik kizárólag orvosi szerek készítésével foglalkoztak; ezek voltak az úgynevezett gyökérásók vagy rhyzotomok, kik egy nagy hírű természetbúvár és tudósról P har m a k o pel es ről — ki az orvosi szerekkel igen nagy kereskedést űzött, — Phar- makopeleseknek neveztettek. Ezek voltak a gyógyszerészek elsejei, itt kezdődik a gyógyszerészet! §. 15. Az alexandriai orvos-tanoda. A Nagy Sándor és útódai I. Ptolemaeus alatt virágzata tetőpontján állott alexandriai tudományegyetemben — hova 3
