Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
15. §. Az alexandriai orvos-tanoda
34 az alapítók a világ akkor élt hires tudósait alkalmazók tanítókul — a gyógytan már mint rendezettebb tudomány tűnik elő, alapjára a bonctanra építtetvén. Ez iskola két jeles tanárának Herophilusnak és Erasi- stratusnak a holttestek boncolata meg volt engedve a király által, sőt e műtőtökben támogatásukra — minthogy a nép babonás félelemmel sőt gyűlölettel volt e boncnokok iránt, kik először merészlék kezeiket az emberi test szétdarabolá- sára fölemelni — még assistentia is adatott! Megengedik t. olvasóim, ha itt kissé megállapodva e két jeles tanárról némelyeket elmondunk. Herophilus, kálcedoni születésű, a Kr. előtt 300 évvel élt hires boncnok Praxagorásnak tanítványa, bonctani fürkészetei által tűnt ki; ő volt az első hályog-műtő, ki a szem bonctanát elsőben habár felette tökéletlenül is megismertette; ő fedezte föl a tüdő litereit, a mellékheréket, ő adott nevet a 12 újhyi nyombélnek, ő volt megalapítója az ütér kémlének, melyet előtte kevés figyelemre méltattak; ő az idegeket az érzés létszerveinek tartotta, ezek közös gyú- pontjának az agyvelőt; ő adta nevét a százrétű pacalnak, pontosan leirta a májat, megkülönböztető a májhoz vezető bélfodri edényeket azoktól, melyek a mirigyekhez, — vagy mint nevezték tejerekhez vezetnek; erős hite volt : hogy minden betegséget meg lehet saját szerével gyógyítani, s hol az orvoslás nem sikerül, az ok abban rejlik, mert az igazi gyógyszert — speciíicumot — nem sikerült az orvosnak eltalálni. Még híresebb volt Ilerophilusnál kortársa a ke őszi Erasi stratus, Kr. előtt 297, Aristoteles iskolájának növendéke. E hires boncnok még élőkön is — halálra Ítélteknél — tett boncolatokat. — Az agyról és szívről előtte dívott téves fogalmakat kiigazító; kimutató a légcső és szív-
