Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
14. §. Aristoteles és iskolája
30 értésökre esett, hogy Attalus pergamusi király mindenhol keresteti a könyveket, hogy az alexandriaival vetélkedő könyvtárt állíthasson föl, elásták a földbe, hol a nedvesség s férgek sok kárt tettek benne. Ugyanezen örökösök végre is eladták athcnei polgár theószi A p e 11 i k o n nak, ki nem annyira tudós, mint tudománykedvellő lévén, leiratá e könyveket, s a bennök levő hézagokat tudatlan másolókkal töltette be. Ezután az athenei könyvtárba tétetvén Kr. előtt 86. évben a diadalmas Sylla Rómába vitte. Itt ismét zár alá tétettek, azonban Tyrann ion grammatikus — ki Lucullus hadjárata alkalmával mint fogoly Rómába kerülvén itt, időközben annyira meggazdagodott, hogy 30,000 kötet könyvre tőn szert — megvesztegetvén a könyvtárőrt, hol a bölcsész munkái letéve valának, lemásoltatá ügyetlen másolók által hamarjában, kik az eredetivel össze sem hasonliták a másolatot. Ezeket írja Strabó, ki Tyrannion tanítványa vala ; Plutárch azt teszi hozzá : hogy Tyrannion kijavitá a példányokat, s a rhodúsi Apollonikus egy példányt nyervén abból, közzé tette azokat. — Athaeueus pedig azt állítja: hogy Ptolaemeus Phyladelphus magától Neleústól megvette a bölcsész műveit, s az alexandriai könyvtárban tette le azokat; hogy itt ismét minő fatális sors érte később a gazdagon felszerelt könyvtárt, látni fogjuk ! Aristótelesnek jelesebb tanítványai voltak, kik egyszersmind mint orvosok is híresek voltak Kaliisthenes, Ari- stokszenosz, Primi genes, de legkitűnőbb volt Theophrastus Eretus, ki Aristoteles halála utána peripatheticus iskola feje lön. Theophrastus Kr. előtt 288 évvel élt, érdemeit tekintve a füvészet körül, kétségkívül Aristoteles után első helyen áll. O Atheneben (Theophrastus) Demetrius Phaleraeus segélyével egy füvészkertet állított fel, talán a legelsőt, hol az idegen égalji növények is
