Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

9. §. A gyógytan Hippokrates előtőt a Görögöknél

15

gyászatot az asklepiadok kezei közzűl, a nélkül azonban hogy az általuk elfogadott haladás elvénél fogva, a bűvészi formákat egyszerre megszüntetnék, ők a betegség okait a természetben nem pedig az istenek haragjában keresték, s „periodeutáknak“ neveztettek. — E korban hozta be fLejodikus a gyógyászatba a testgyakorlatot, Es- kuláp találmányát, ki a görögöknek orvosszerűi ezt már ajánlá; az ily testgyakorló helyek „gymnazion“ néven neveztettek, és a betegek által — dacára az Asklepiadok rágalmai és ármányainak — szintúgy fölkerestettek mint az Eskuláp templomai, s idővel azt háttérbe is szorították, mivel különösen idült lefolyású kórokban szenvedő betegeknél jóhatásúaknak tapasztaltattak.

Az orvostan e szerint — bár lassan, — de mégis kezdett egy kis lendületet nyerni, annál is inkább, ínért akadtak időközönként férfiak, kik a tapasztalat terén nevezetes előhaladásokat tettek. így elsőben is Pythagorás, ki kitűnő helyet foglal el a gyógyászat történetében s ki meg- tisztitá azt a babonaságtól. Pythágorás született Számosban 584 Kr. előtt, beútazta Ázsiát, Egyptomot, s talán Indiát is, iskolát alapított Krotonban, mely az értelmi, vallásos, és erkölcsi miveltségen kívül, politikai titkos célokat is tűzött ki magának. Tanítványainak ismertető jele volt a hármas háromszög, mely öt mást állít elő, s az ötszög; a Pythágorás alkotta társulatba hosszú kísérletek, s az eledel, öltözet, álom, hallgatagságban tanúsított kitürés, nélkülözések, s érzékek megfékezése által lehetett eljutni; tanítványai fehér öltözetet viseltek, együtt éltek. A gazdag krotoni Kylon Pythagorás társulatába belépni szándékozván, abba, mint heves indulatú és civakodó ember nem vétetett föl, miért is fölbosszankodván, heves politikai üldözést támasztott, mely Pythagorás életébe került; tanítványai pedig szétszórattak;