Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

33. §. A gyógytan s vele testvér tudományok a 17-ik században

HO szerzésének új módja“ — „novum organum Scien­ti a rum“ című művét, melj az Aristoteles „Organon“- át messze elhoraályositá, s elannyira nagy tetszéssel fogad­tatott a tudósoktól, hogy az oxfordi egyetem e munka vételekor a fiatal embert, ki a munkát megvitte — elragad­tatásában széptudorsági címmel diszité föl, s valóban e mű, mely mint egy óriás csoda elválasztó határt képez az ó és új idő közt, az ó és újkor bölcsészete közt, az előbbinél világositóbb szövétneket gyújt; meg is termé gyümölcsét!. . . mert Bacó követői, s elvének vallói adták a természeti tudományoknak a 17-ik században ama nagy­szerű lendületet, melynek a gyógytanrai befolyása mér­hetetlen lön!... Bacó mint az újkori bölcsészet kezdeményezője meg­érdemli : hogy itt róla egy pár szót váltsunk. Bacó Ferencz született Londonban 1560-ik évben, fokonként emelkedve I-ső Jakab ángol király alatt, Anglia nagy pecsét- őrje s vérúlárni báró lett, de ő e magas hivatalát hűtele- nül töltötte be, mert szellemét nyoraorú fondorlatokra használta föl, vagyon, pénz, cím, palota stb. kellettek neki, ily dolgokért alacsonyitá le magát, ezekért árulta el leg­jobb barátját, jóltevőjét Essex grófot is, kit fölségsér- tési bűnnel vádolva, kivégeztetett. De fordult a kocka, az 1621-ben összeült parlament a lord kancellárt 23 nagy­szerű, s rája bizonyított bírói megvesztegetési esetért vád és vizsgálat alá vetette. Baco töredelmes szívvel vallá meg bűneit, még csak nem is védelmezte magát; élethossziglani börtönre, és 40,000 font sterling birságra Ítéltetett, de a királytól két nap múlva kegyelmet nyervén, fogsága el­engedtetek, s Bacó megtörve szégyen és bánat miatt, a világtól elvonult, és csöndes magányában halt meg ter­mészeti kémlődéseinek közepette 1626-ban. — Művei „de

Next

/
Thumbnails
Contents