Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
33. §. A gyógytan s vele testvér tudományok a 17-ik században
Ill dignitate et augmento scientiarum 1605.“ — „Novum Organum scientiarum 1620.“ — Silva Silvarum — „de Sapientia veterum 1609.“ Bacó a gyógytan körül következő ohaja't fejezé ki műveiben : az orvostannak úgymond 3 főfeladata van: az életet meghosszabbítani, az egésséget megoltalmazni, a betegséget meggyógyítani. Mielőtt a gyógytannak e századbani fejlődéséről szól- lanánk, előre kell bocsátanunk a fölfedezéseket, melyek a bacói bölcsészet alapján a természeti tudományok egyes ágaiban történtek, melyekből következett mintegy a gyógy- tan lendülete is. A természettan történetében e század korszakot képez, mert ez időre esik a leghiresb 3 természetvizsgáló működési köre, u. m. a Galilei, Keppler és Newtoné. — Galilei élt 1564— 1642-ig, ki kifejtette, miért és mi végre esik valamely test a földre lefelé; és melyek az esés törvényei. Keppler János 1571 — 1630 jelentéktelen szászhoni orvos, az égi testek mozgásának feltalálója. — Newton (angol) 1642— 1727, a mennyiségtan tételeit alkalmazta a physikában. A vegytanban is lényeges fölfedezések történtek, a mi nagy részben az alchymisták, aranykeresők kísérleteinek érdeme, nagy kár volt e tudományra, hogy csak azért tanulmányoztatott, mert minden módon aranyat akartak előállítani. Sok érdeme van a vegytan fejlesztése körül e századból van Helmontnak, ki a gázoknak nevet adott, a gőzöktől (Dampf) megkülönböztetvén őket, s nehányat mesterséges utón is elő tudott állítani; megemlíthetők még Helmonton kívül Glauber, kortársa, az ásványsavak előállítója, ki a halvány vegyülékei körül tisztázta a fogalmakat, s kiről neveztetik mind e mai napig a sál mirabil. Glauberii. Boyle Róbert, 1627—1691, ki mutatta,
