Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

31. §. A gyógytan története a reformatió korszakában

93

és tudós ellenfele volt. Eustachi fedezte föl a ductus thora- cicust, az ő nevéről nevezett „valvula és tuba Eustachiit“, a mellékveséket, a 6-ik pár agyideg és a látideg eredeti helyét. Továbbá pontosan leírta a hallszervek, fej, nyak és tarkó izmait, a vese és üterek hálózatáróli fogalmat tisztázni segítette. — Bonctani lapjai — tabulae anatomicae — melyeknek csinálásába bele balt, 150 évig rejtve valának, s elveszettekül tartattak, mig a rézlapok Rómában fölleletvén, Xl-ik Kelemen pápa birtokába kerültek, ki azokat Lancisius nevű orvosának ajándékozta, ki maga is bonctudós lévén, 1714-ben önirott szöveg mellett kiadá. Oly tökélyesek e lapok — írja Hirtl, — hogy a nagy Albini a múlt század közepén szerintök tanított.

Vesálnak tanítványa volt a hires modenai nemes Falio p i a Gábor, 1523— 1563, pizai, páduai és később íérrarai tanár, ki mesterét eszmetisztaságban messze túlszárnyal. írott műve „Observationes anatomicae 1561 Venet.“ tanúsítja : hogy oly rövid pályafutás alatt, minő az övé volt, az emberi ész mily roppant előhaladást, megfigyeléseket tehet! bárha évenként csak 7 hulla volt is rendelkezése alá adva. — Fallop fedezte föl az ideg-dúcokat, a bonctanban nevéről nevezett „fallópféle csatornát vagy zsilipet, és fallópféle méhkürtöket“ szintén az ő találmánya a Bantun nevéről nevezett (hibásan) bél-billentyü; továbbá a vesének csöves rendszerét szinte ő találta föl, bárha az hibásan Bellimnek tulajdonittatik s nevéről neveztetik is. — Pontosan leirta a szem belszerkezetét, az 5-ik pár agyideget, a hall- és nyelvgarati ideget, kimutatta az izmoknak mozgás- hozi szükségességét , ismerteti a nyirkedényeket, a hudhó- lyag zárizmát, kerek raéhszálagokat, csiklókat, szüzőrhár- tyát, melyet korának egy bonctudósa sem akart elismerni. — Hibául róvják föl néki azon tettét, hogy Pizában a her-