Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
37 A francia és német statisztikusok már régen megállapították, hogy a betegségek (és azok következményei a halálozások is) a társadalmi helyzeten kívül a jómódtól és az erkölcsös élettől függnek. (NB. Ezek hiánya a kondíciót változtatják meg, pl. koplalás, éjszakázás, kicsapongások, túlzott testi munka, kevés alvás gyengítik a test általános ellentállóképességét.) Ehhez én még hozzátenném a műveltségi fokot, mint különböző életmód (fürdő, testedzés, tiszta fehérnemű stb.) kiváltóját. Az egészségi állapot, a mindenkori kondició, a külső miliő okozta elváltozásokon kívül belső konstitucionális okoktól is függ, vannak idiokinetikus = a belső csira plazmái alkotást is megváltoztató betegségek (tbc. ? lues ? alkohol ?), ólom, higany, foszforméreg. Budapesten Körösi volt az első nagyobbszabású szociálstatisztikus, ki a betegségeket a szegénység okozati szemszögéből tanulmányozta. Utódai, a budapesti statisztikai hivatal vezetői, most is állandó ily irányú adatgyűjtést folytatnak s kimutatják a betegségek, a lakássűrűség, túlzsúfoltság s az írni-olvasni tudás között található összefüggést. A külföldi statisztikusok közül híres szociálstatisztikusok: Westergard (angol), Bér- tillon (francia), Prinzing (német). Mindezideig egyhangúlag igazolják annak a régebbi megállapításnak a helyességét, hogy a legtöbb betegség oka a mód hiánya, a pauperizmus, az anyagi és erkölcsi züllésre vezető elszegényedés, nyomorúság. A nyomor nemcsak a betegségnek, de a bűnnek is a táptalaja. Liszt az öröklött degenerációt is a nyomor hatásának tulajdonítja. A szociológusok közül sokan a külső mihőre helyezik a fősúlyt s pl. Lacassagne szerint a nyomorúság az a táptalaj, »melyen a gonosztevés mikrobája él«. Lombroso »szervi okoknak« tekinti a gonosztevőknél a fajt, az alkoholt és a hőmérsékleti viszonyokat. Erre vonatkozólag csak annyit, hogy a tapasztalat szerint a bűntények és az öngyilkosságok száma az élet- és társadalmi viszonyok nagymérvű megváltozásával jár együtt, akár -f-, akár — irányban lép is fel a változás. 5. §. A halálozási statisztika. A népszaporodásnak a születéseken kívül legfontosabb tényezője a halálozás alakulása. Ezt is ezer élőre szokták vonatkoztatni, mint általában a népmozgalmi adatokat.
