Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)

Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai

33

Az 1906—1910. lélekre :

évek átlagában volt a halálozás

ezer

Dániában

.....................

. 13-7

Franciaországban ....

19-2

Norvégiában.............

. 13-8

Portugáliában.............

20-3

Svédországban .........

. 14-3

Olaszországban...........

2

1*2

Németalföldön .........

. 14*3

Ausztriában ................

2

2*4

Nagybritanniában . .

. 151

Bulgáriában ................

23-8

Belgiumban.................

. 15*9

Spanyolországban . . .

24-3

Svájcban ....................

. 16-0

Szerbiában....................

2

4-3

Finnországban .........

. 17-4

Magyarországon.........

2

5-0

Németországban . . . .

. 17-5

Romániában................

2

5-9

a) Először az általános halálozási számot állapítják meg, tekintet nélkül az elhunytak életkorára.

Ha különböző helyek általános halálozását hasonlítjuk össze, pl. a városokét egymással vagy a falvakkal, figyelnünk kell a kormegoszlásra, mert ennek figyelembevétele nélkül tévesen ítélhetnénk meg az eredményt. Pl. a nagyvárosokban, amint ismeretes, csekélyebb a születési arány, tehát kevés a csecsemő, viszont sok a fiatal munkás és az odavándorló java- korbeli munkás és házicseléd, amelyek mind kedvező halálozási viszonyt mutatnak s így általában kedvezőbb halálozási arányt tüntetnek fel a valóságnál. így ha tisztán akarunk látni, az összehasonlított helyek halálozási adatait elemeikre kell bontani, életkorok szerint kell előbb felosztani és ezeket összehasonlítani.

így pl. Poroszországban 1913. évben az alábbi korcsoportok ezer-ezer élőjéből esett halálozás :

0- 1 év

167-0

10—15

év

2-0

40—50 év

8-8

1—- 2 »

30-0

15—20

»

3-3

50—60 »

16-8

2—- 3 »

10-3

20—25

»

4-2

60—70 »

37-9

3- 5 »

6-0

25—30

»

4-8

70—80 »

87-4

5-10 »

3-0

30—40

»

5-6

80-on túl

198-4

Nagyon értékes adatokat szolgáltat a halálozási okok tanulmányozásánál bizonyos nemzedékek halálozásának a megállapítása születésüktől az elmúlásukig. Ezt csak úgynevezett halálozási táblák segítségével tudjuk megállapítani. Az ilyen halálozási táblák kiszámítása meglehetősen komplikált statisztikai számítási művelet. Kiindulási pontul szolgál a születések tényleges száma, azután átlagszámítással kiegyenlítik