Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Parassin József: A népbetegségek elleni védekezés
108 kórokozójának felfedezésével hozzák kapcsolatba, ami kétségtelenül téves, mert a csökkenés már előbb is mutatkozik, sőt Angliában már a bacillus felfedezése előtt két évtizeddel mutatkozott. Giffen már 1883-ban megjelent munkájában ismerteti Anglia tuberkulózis-halandóságának csökkenését. A csökkenés okát tisztán a munkásrétegek viszonyainak javulásában látja, melyet a munkabérek 100%-os emelkedése, a munkaidő 20%-os csökkenése és az élelmiszerek olcsóbbodása idézett elő. Az kétségtelen, hogy a betegségokozó megismerése után kiépített védelmi mozgalom prophylaktikus rendszabályainak elterjedése a fertőző források veszedelmeit csökkentette s így hozzájárulhatott a halandóság arányszámainak javításához. Fontos oknak kell tartanunk külön-külön is ez irányban az általános népjólét fokozódását, a lakosság jobb táplálkozását, a hygiene általános és jelentékeny érvényesülését, különösen pedig a dolgozó néprétegek ipari és munkásbiztosítási intézményekkel való szociális védelmét, a szanatóriumi mozgalom felerősödését, a kórházi izolál- hatás mind nagyobb lehetőségeit s magának a lakosságnak öntudatosabban védekező magatartását a fertőző bántalommal szemben. Kétségtelen, hogy ezen okok mellett az országok lakosságának bizonyos fokú átvészelése is jelentős tényező a csökkenés előidézésében, az átvészeléssel megszerezhető immunitás útján. Ha a tuberkulózis-halandóság csökkenésének rendkívül örvendetes jelenségét az említett okokra tudjuk visszavezetni, akkor kétségtelen, hogy a háború hatása, a nyomában járó rettenetes összeomlásokkal ki fogja váltani a tuberkulózishalandóságban a visszaesést is. Számítanunk kell arra, hogy a népjóléti és munkásvédelmi, humanitárius és közegészségügyi intézmények leromlásával, az általános elszegényedéssel, kulturális visszaeséssel hatástalanokká válnak azok az okok, amelyek a csökkenést elősegítették. A szociális tényezők hatása. A fertőző és nem fertőző betegségek egész sorát ismerjük, amelyeknek keletkezésében és lefolyásában kétségtelen szerepét látjuk a legkülönbözőbb szociális hatásoknak. A beteg egyén szociális viszonyai nagyon sok esetben döntően befolyásolják szervezetének magatartását a betegségekkel szemben s ugyancsak a szociábs helyzet adta viszonyok folynak be igen erősen abban az irányban is, hogy szervezete miként reagál a már beállott betegséggel szemben. A szociális hatások az egyén gazdasági helyzetéből s e
