Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Parassin József: A népbetegségek elleni védekezés
109 helyzet közepette jelentkező betegség kiváltó okokból tevődnek össze. Éppen ezért kutatása és bírálata igen sokszor nagyon nehéz és körülményes. Minden szociális tényező hatását a pauperizmus ezernyi momentuma teszi még szövődményesebbé. A tuberkulózis terjedésében és mai nagy szétszóródásában is igen sok szociális tényező közrejátszását észleljük. A lakás hatása. A szociális tényezők között a lakás hatása az, amely a tuberkulózis terjedése szempontjából a legteljesebb mértékben érvényesül. Annyira jelentős faktor ez éppen a tuberkulózis fertőző csiráinak közvetítésében, hogy a legkiválóbb hygienikusok (Pettenkoffer, Koch Róbert, Rubner) egyenesen lakásbetegségnek jelzik a tuberkulózist. Römer, aki a tuberkulózis-immunitás szempontjából tanulmányozta a lakáskérdést, arra az eredményre jut, hogy a súlyos tüdővészre vezető gyermekkori infekciók legfőképpen a családi körben, a lakáson belül mennek végbe. A lakás szerepét a tuberkulózis terjedése szempontjából sokan tették tanulmány tárgyává. E vizsgálatok azt a tényt állapították meg, hogy a tuberkulózis kiváltképpen bizonyos városrészekben, bizonyos utcákban s ily utcák bizonyos házaiban szedi évről-évre áldozatait. Tuberkulózis városrészek, utcák és tuberkulózis házak lepleződtek le, mint a gümős infekciók fészkei. Rendkívül értékesek ez irányban Wernicke és de Greek pózeni lakásvizsgálatai, melyek 19 év halálozását dolgozták fel. (L. a 110. old. lévő táblázatot.) E vizsgálatokból kiderül, hogy a tuberkulózis halálesetekkel szereplő házak 44T% a, tehát nem is fele szolgáltatta a tuberkulózis halálesetek 75%-át, vagyis háromnegyedét. És hogy e házak között valóban voltak tüdővészfészkek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy voltak olyan házak, melyekben a 19 év alatt 16, 17, 28, sőt volt olyan is, melyben 49 tüdővészes haláleset történt. Viszont megállapítható volt az is, hogy a legnagyobb halálozást azok a házak képviselték, amelyekben a lakók száma a legnagyobb volt, vagyis a lakászsúfoltság volt az elősegítő tényező. Amennyire bebizonyul, hogy a tuberkulózis a lakásban való tartózkodással van összefüggésben, annyira kétségtelen az is, hogy a tuberkulózis terjedése és gyakorisága egyenes arányban van a lakottsággal, a lakás zsúfoltságával. Nemcsak a Wernicke-féle pózeni, de más vizsgálatok is megállapították azt a tényt, hogy a tuberkulózis halálesetekkel szereplő, sőt sokszor igen nagy halálozási számot mutató házak
